Egy barantázó magyarul él, gondolkodik, harcol, táncol, énekel. A legfontosabb feladata, hogy a lehető legalaposabban megismerje és magáévá tegye azt a kultúrát, amely az általa megtanult harci értékeket kifejlesztette.

Január hónapban két nevezetes emléknap is van, melyek szorosan kötődnek egymáshoz és úgy érzem érdemes néhény szót ejteni róluk.

Január 15. Remete Pál napja

január 20-án 1270-ben meghal Boldog Özséb, az egyetlen magyar szerzetesrend, a Pálosok megalapítója.

Január 15. Remete Pál napja

Remete Szent Pál az egyiptomi Thébában élt a IV. században. Ő volt az első, aki Krisztusért elhagyva a világot, az egyiptomi puszta magányába vonult, remete lett. Pál hatvan évig lakott egy pusztai kőbarlangban, imával, vezekléssel tölve napjait. Remete Szent Pál 113 esztendős korában halt meg és remete Szent Antal temette el (emléknapja január 17.). A legenda szerint két oroszlán segített neki az elföldelésben. Pál ereklyéje Magyarországra került.

a Pálos rend ősi címere	a Pálos rend címere napjainkban

január 20-án 1270-ben meghal Boldog Özséb, az egyetlen magyar szerzetesrend, a Pálosok megalapítója.

Özséb fiatalkoráról szegényesek az ismereteink. A hagyomány és Gyöngyösi Gergely pálos történetíró szerint 1200 körül, Esztergomban, egy előkelő családban látta meg a napvilágot. Tormay Cécile irónő egyenesen a királyi családdal hozta őt rokonságba. Már gyermekkorában kitűnt éles eszével s imádságos lelkével.

A tatárjárás borzalmai idején az esztergomi vár védelméből, a betegek ápolásából és a városlakók lelki gondozásából is egyaránt derekasan kivette a részét. 1246-ban szétosztotta vagyonát a szegények között és Váncha István esztergomi érsek jóváhagyásával remeteségbe vonult engesztelésül, vezeklésül a népért, a hazáért.

Egy éjszaka látomása volt: A barlangjánál fölállított fakeresztnél imádkozott, amikor hirtelen világosság támadt. A fákon apró lángok gyulladtak ki, majd ezek egy hatalmas tüzes gömbbé olvadtak össze. Özséb megértette, hogy össze kell fognia a szétszórtan élő remetéket egy szeretet-közösségbe. Így tudnak az embereknek világosságot, reményt adni Magyarország megújítására. Megkereste és maga köré gyűjtötte a remetéket, majd a Pilis-hegységben, Pilisszántó közelében kolostort és templomot építettek, amelyet a Szent Keresztről neveztek el. 1250-ben jött létre a szerzetesrend, mely magát: Első Remete Szent Pál testvéreinek nevezte. (A rend hivatalos neve: Szent Pál Első Remete Szerzeteseinek Rendje / latinul: Ordo Fratrum Sancti Pauli Primi Eremitae, O.S.P.P.E.). Remete Szent Pál lett a magyar alapítású szerzetesrend védőszentje, ezáltal példaképe és szellemi őse.

A kolostoralapítás után a Pécs közelében fekvő Szent Jakab-hegyen (ma Kaposvár mellett található) élő remetékhez utazott, akik a nagy tudású szerzetest később elöljárójuknak választották, a két monostor pedig egy rendben egyesült

Boldog Özséb 1262-ben néhány társával Rómába ment, hogy a pápától (IV. Orbán) rendjének jóváhagyását kérje. Itt egyébként segítségére volt - a magyar édesanyától származó - Aquinoi Szent Tamás és az első magyar bíboros Váncha István, aki Özsébet a remeteségbe engedte. (Érdekes megjegyezni, hogy Magyarországon korábban is alapítottak szerzetesrendeket, de azok hosszútávon életképtelennek bizonyultak, és egyik sem kezdeményezte a rend pápai jóváhagyását.) A pápa elutasította a kérelmet, a rendet csak 1308. december 13-án hagyják jóvá.

Boldog Özséb az általa alapított Szent Kereszt monostorban hal meg, súlyos betegség után, 1270. január 20-án. A templom sírboltjában helyezték örök nyugalomra. Özséb életében már 16 pálos kolostor állt Magyarországon, később ez a szám 150-re emelkedett. Boldog Özséb hivatalosan nem kapta meg a „boldog” címet, ezt ősi pálos szokás szerint kortársai (rendtársai) ruházták rá. 2008-óta viszont a nyilvános kultusza engedélyezve van, ami „felér” a boldoggá avatással. Szenté avatása folyamatban van.

Boldog Özséb álma	a Pálos rend

A pálos szerzetesek ruhája fehér, mely jelzi, hogy lelküket, testüket tisztán akarják megőrizni. „Fehér barátoknak” is nevezik őket.

A pálos kolostorok száma kezdetben gyorsan növekedett, az ország sok táján épültek kolostoraik, templomaik, annak ellenére, hogy nem léphetett akárki soraikba! Nem volt elég a szerzetesi szándék, az imádságos lélek. Ősi hagyományokkal rendelkező magyar nemesi családból kellett származnia, aki a pálosok közé akart kerülni. Jól kellett ismerniük történelmünket és hagyományainkat ahhoz, hogy hivatásuknak eleget tudjanak tenni. A rend testében is egészséges, magas, erős embert vett soraiba. Hiszen ők már nemcsak imádsággal tölthették napjaikat, ha a szükség úgy hozta, harcba mentek a hazáért. A haza szeretete és Jézus szeretete egyformán fontos, a kettő összetartozik, hiszen mi magyarul vagyunk keresztények. Sok csatában a pálos szerzetesek imái vezették vitézeinket győzelemre és ők imádkoztak folyamatosan királyainkért és népünkért.

1300. körül Lőrincz, a pálos rend akkori vezetője elhatározta, hogy a budai hegyekben egy monostort építtet. 1301-ben meg is kezdődtek a munkálatok (többek között Károly Róbert támogatásával) a mai Szépjuhászné-nyeregben a kolostorról elnevezett későbbi Budaszentlőrinc falu helyén. 1304-ben már itt tartották a pilisi Szentkereszt helyett a rendi nagykáptalant, tehát az épületek nagy része ekkor már állhatott. A kolostort Károly Róbert, és később Nagy Lajos adományai virágoztatták fel. (Igazi különlegesség Markolt Sebestyén nemrég felszentelt szobra, amely a világon először ábrázolta Szűz Máriát áldott állapotban)

A pálosok elhivatottsága hazájuk iránt nem egyoldalú. Több királyunk kiemelten kezelte a pálosok ügyét. Nagy Lajos (1342-1382) Márianosztrán, 1352-ben kolostort és kegytemplomot épít a pálosok részére (a templomot a Magyarok Nagyasszonya tiszteletére). Hunyadi Mátyás (1458-1490) egyfajta szellemi vezetője is volt a pálos rendnek, valamint számított az adott pálos generális segítségére az ország ügyeinek intézésében. Mátyás életvitelének fontos alappillére volt a pálosok tanítása, útmutatása.  

A mohácsi vész és az azt követő török uralom a pálos rendet sem kímélte. A törökök sok kolostort kifosztottak, felégettek. Sok könyv – köztük a magyar Biblia is – megsemmisült/eltűnt. Remete Szent Pál nehezen megszerzett teste is a tűz martalékává lett. A pálos szerzetesek Visegrádnál fegyveres harcban is részt vettek – példaképük Szent László lovagkirály volt – hogy megvédjék a Szent Koronát!

A mohácsi tragédia után az utolsó jelentős pálos Fráter György (1482–1551) volt, akinek halála után másfél évszázados síri csönd következett a Kárpát-medencében. Mindez akkor, amikor Oroszországban, Portugáliában, sőt Palesztinában is volt pálos kolostor, összesen közel kettőszáz.

A 17. században elindul a fejlődés, de a rend meg sem közelíti korábbi fényét. Pázmány Péter ebben az időben így írt a pálos rendről: „Ha tudni akarod az ország soros állapotát, tekints Remete Szent Pál Rendjére. Ha számukat fogyni látod, tudd meg, hogy az országnak is rosszul áll a szénája. De ha őket növekedni látod, tudnod kell, hogy az ország felemelkedõőben van.”

Érdekes, hogy Esterházy Imre, pálos szerzetes, később püspök koronázza meg Mária Teréziát, akinek fia, II. József, a „kalapos király” 1786. február 7-én, Magyarországon és az örökös tartományokban betiltja a pálos szerzetes rendet.

Magyarországon többszöri sikertelen próbálkozás után 1934-ben szerveződik újra a pálos rend, a Gellért-hegyi Sziklatemplomban (a lengyel pálosok irányításával, segítségével). Az öröm nem tartott sokáig… 1951. húsvéthétfőjén az ÁVH betört a Sziklatemplomba, és begyűjtötte a pálosokat. A hatalom pribékjei, amit lehetett elvittek, beolvasztottak, a többit összetörték. A barlang bejáratát pedig két méter vastag betonfallal torlaszolták el és zárták le.

Azonban Boldog Özséb követőinek közössége túlélte a múlt századi kommunista diktatúrát is.

Igaz napjainkban Magyarországon sajnos igen kevés pálos szerzetes munkálkodik, a Sziklatemplom ismét kinyithatott, központjuk Pécs városa. 2008-ban Magyarországon hivatalosan 22 pálos szerzetes élt.

Reméljük, a Jóistennek gondja lesz arra, hogy egyre több embert hívjon el szolgálatára, akik magyar hazánkért tenni képesek, őrzik az értékeket, s mikor annak ideje elérkezik, tudtunkra adják, hogy Magyarország megújulhasson.

Imádkozzunk mi is ezért, hiszen keresztény hazánk megmaradása ettől is függ.

Ének Boldog Özsébhez

Magyar erdők mélyén
fehér lángok gyúlnak
Boldog Özséb remetéi
imára vonulnak.
Boldog Özséb, áldott atyánk,
esedezve kérünk:
gyűjtsed össze imádságra
árva magyar népünk!

Magyar lelkek mélyén
fénylő tüzek gyúlnak,
Nagyasszonyunk lovagjai
Atyjuknak hódolnak.
Boldog Özséb, áldott atyánk
esedezve kérünk:
gyűjtsed össze szeretetben
drága magyar népünk!

Magyar Élet mélyén
izzó tüzek gyúlnak,
Krisztus Király hű fiai
Özsébben imádnak.
Boldog Özséb áldott atyánk
Esedezve kérünk:
gyűjtsed össze élő hitben
küzdő magyar népünk!